• California dreaming in the 60's•



 

 

• Age of Aquarius - Lo & Jo •

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 


Joanne Jenkins

Joanne Jenkins




• Beköltöztem • :
2019. Jul. 25.

• Hozzászólások száma • :
10

TémanyitásAge of Aquarius - Lo & Jo
Age of Aquarius - Lo & Jo EmptySzomb. Aug. 24, 2019 5:27 pm

• Lo & Jo •



Kaptam egy címet. Egy kicsit sörfoltos, elmosódott címet, aminek a betűi átáztak, mintha csak félig sikerrel járt kísérletet tettek volna arra, hogy eggyé váljanak a papírral, és összeolvadjanak, hogy közösen életet adjanak valaminek, amiből szárba szökkenhet és virágot bonthat a művészet. Meg egy kis tündérporocska. Kell nekem...
Kell, kell, kell, idejét se tudom, mióta, egybefolynak a napok és az éjjelek, nappal álmodom, éjjel nem élek, csak remélek… Kívánom, akarom, uramisten, úgy akarom, mint egy rossz szeretőt, csüngeni akarok rajta, ah, csak repítsen a szépséges szópillangócskák után, szőjön lepkehálót a kezembe, amivel elkaphatom őket, vagy hadd repüljek a milliárdnyi törékeny és szivárványos drágakőszárnyacskán pillekönnyedén át a Nirvánába, ó, a boldog megsemmisülésbe…! Mert most csak bolyongok, bukdácsolok és verdesek, mint egy csúzlival meglőtt szárnyú bíbic a lápon, hát mit kell tennem még, hogy repülhessek végre? Akkora ez a város, én pedig elvesztem, elvesztettem--- mit is...? Magamat, elhagytam magamat félúton, mint ahogy az anyám az apámat, mint ahogy én az apámat, elvesztettem magam, ah, megadom, megadom, megadom magam!  
Le fog gyűrni ez a szürkén villódzó betondzsungel, ha nem találom meg ezt a címet, szárnyaszegett tündéranya leszek, aki elvetélt egy kereszteződés közepén, amikor minden közlekedési lámpa pirosra váltott. És akkor, ás akkor…! …! Itt vagyok! Ez lesz az! Nem, ez még nem az Elveszett Paradicsom, nem, oda még nem mehetek be, de már majdnem ugyanaz. Itt, ha az összes isten és istennő úgy akarja, itt megkapom a tündérport, és elrepülhetek végre Sohaországba szópillékre vadászni…! Elkapom a szivárványszárnyakon rebbenő szavakat, és varázslatos virágcsokorrá kötöm őket, amik az univerzum hangján fognak énekelni mindenkinek, aki csak hajlandó meghallani a végtelenség hívását. És amikor a Hold a hetedik házba ér, és a Jupiter együtt áll a Marssal, akkor Béke fogja vezetni a bolygót és Szeretet fogja felkavarni a csillagokat - a csillagokat, mint a csillogó-villogó érmécskéket, amiket boldogsággal fogok elcserélni az Elveszett Fiúkkal tündérporra, hogy újra repülhessek… És akkor a kör bezárult, körbeért, a Kígyó a saját farkába mart, beteljesült a Jóslat, és a Földre száll a Mennyország, és meglelem az Elveszett Paradicsomot. …Szóval, itt állok az épület előtt, ahova a cím szól, és ahol valóra váltják a kívánságom, úgyhogy bemegyek az ajtón, felmegyek a lépcsőn, és mosolygok mindenkire, aki szembejön velem.
- Helló! A Főnököt keresem! - lépek oda egy kék ruhát viselő férfihoz, aki úgy néz rám, mintha egy űrlényt látna, pedig űrlények biztos, hogy nem hordanak kényelmes, kopott farmert és színesen áttetsző blúzt, se lila kökörcsinszirommá hajtott tollboát a hajukban… De lehet, ez a kékkabát azért néz földönkívülinek, mert akkora kerek szemüveget hordok, mint amekkora kerek szemei vannak az űrlényeknek…! Óóóh, hát így állunk!
- Ne aggódjon, békével jöttem! - vigyorgok rögtön, és a béke jelét mutatom felé, hogy biztosítsam róla, hogy ha még földönkívülinek is gondol, nem akarom bántani - Én csak a Főnököt keresem, mert tündérport szeretnék tőle kérni. Szabad? - azzal kikerülöm, és mielőtt elkaphatna, hogy kiröpítsen.
- Hé, maga, álljon meg!!
Átszaladok az irodán, sok-sok fontos ember úgy röppen el mellőlem, mintha tényleg űrlény lennék, de aztán, aztán kinyílik egy ajtó, és kilép Ő…!

MADE BY TORIE
Vissza az elejére Go down


Loretta O. Langley

Loretta O. Langley




• Beköltöztem • :
2019. Jul. 24.

• Hozzászólások száma • :
8

TémanyitásThe Age of Aquarius [Lotti x Jo]
Age of Aquarius - Lo & Jo EmptyPént. Aug. 30, 2019 11:44 pm


• JoLo •
Harmony & understaning
Amikor berontott a Lots of Love székházába egy azonosítatlan létforma, és azelőtt soha nem látott felfordulást rendezett, még reménykedtem benne, hogy a biztonsági őrök, és a recepciós személyzet elsimítja az ügyet botrány nélkül. Hisz, végül is, ezért fizetem őket. Eleinte még úgy is tűnt, hogy sikerül kézben tartaniuk a szituációt, de aztán igencsak aggasztó hangzavar szűrődött be az irodámba.
- Te jó isten, bement… ! – hüledezett a recepciós a pultjában falfehéren, maga sem tudván, hogy elájuljon, vagy a guta üsse meg.
Szerencsére volt annyi lélekjelenléte, hogy egyből a telefonhoz kapott.
- Kapd el!
- Vandál!
- Botrány!
- Ott áll!
Négy különböző biztonsági őr eredt Joanne Jenkins nyomába ehhez hasonló szitkokat szórva, lépteiktől döngött az emelet, de olyannyira, hogy a töltőtollam pacát ejtett a szerződésre, amin addig dolgoztam. Ha a recepciós nem hív fel, akkor is nehéz lett volna elsiklanom a tény felett, hogy valaki épp megrohamozza a szentélyemet. A templomomat. Az otthonomat! Haragosan összegyűrtem a szerződést, a papírkosárba hajítottam a galacsint, ugyanolyan ingerülten az ajtóhoz robogtam, és feldúlt lendülettel szélesre tártam.
- Mi a hétszentséges ménkű zajlik idekint?! Emberek dolgoznának, ha hagynák őket! De nem hagyják!
- Miss Langley! – láthatóan az egyenruhás őr leizzadt már csupán a kiállásomtól is – Ez a hölgy kijátszotta a biztonságiakat, és hátráltatni óhajtotta kiskegyedet!
- Meg még ki tudja, mi mást akart csinálni! A szeme sem áll jól!
Mintha eddig ott sem lett volna, most esett csak szigorú pillantásom az előttem szobrozó „hölgyre”.
- Még hogy a szeme… Ha még csak a szeme lenne az, ami nem áll jól. Krisztusom, mi ez a boa? Hát hogy áll rajtad az a zeke? és mondd csak, honnan kukáztad ezt a légyszemüveget? Úgy nézel ki, mint valami szakadt popsztár. Édesem, egy nő a te korodban nem nézhet ki így. Legalább is nem akkor, ha az én irodámban akad dolga.
Aközben újabb három szereplő lépett porondra, ezúttal valódi, egyenruhás rendőrök, nyomukban a koszorúér elzáródással küzdő recepciós.
- Rendben van, kislány. Három mondatot kapsz, hogy előadd magad. Egyetlen hanggal sem többet. Ha nem vagy elég meggyőző, kénytelen leszek átadni téged az egyenruhás barátaimnak.  


MADE BY TORIE
Vissza az elejére Go down


Joanne Jenkins

Joanne Jenkins




• Beköltöztem • :
2019. Jul. 25.

• Hozzászólások száma • :
10

TémanyitásRe: Age of Aquarius - Lo & Jo
Age of Aquarius - Lo & Jo EmptyPént. Okt. 18, 2019 5:14 pm

• Lo & Jo •



Versenyt futok az óramutatólábú, kattogó fogaskerék-emberekkel, akikről mindenki azt hiszi, hogy bármikor ki lehet őket cserélni, pedig ha tudnák, hogy minden embert elég csak egy kicsit megolajozni, és máris egymásba fordulának a mellettük forgó párjukkal, mint egy mechanikus orgia-óra belsejében. Micsoda óragia lehetne itt! Máris kiabálnak utánam mindenfélét, én pedig legszívesebben kacagva lóra pattannék, igen, itt benn az irodában, ugratnék minden asztalon és írógépen, és énekelnék, pedig olyan hamis a hangom, de énekelném, hogy szodómia és felláció, kunilingusz és pederasztia! Ó, Atyám, miért hangzanak olyan csúnyának ezek a szavak?! Hiszen csak szavacskák, szépséges szópillangók, amiket el fogok kapni, amint megtalálom a Főnököt, akitől a tündérport tudnék venni! Nicsak!
Feltárul az ajtó, és kiront egy szépségesen mérges és mérgesen szépséges nő, egy vörös hajú tündérkeresztanya, aki dolgozna, ha hagynák - én pedig ránézek, és tudom, hogy ő itt a főnök, ő A Főnök! Miss Langley! Hát egyenesen a Tündérkirálynőtől fogok tündérport venni!
- Helló! Nahát, te tényleg olyan szép és harsány vagy, mint ahogy megírták a mesékben! - mondom a felbőszült Titániának, és még rá is mosolygok, mutatva neki is a békejelet, hogy tudja, mindketten természetfeletti lények vagyunk egymásnak, hiszen ő nekem a Tündérek Anyja, én pedig számára egy legális idegen vagyok egy másik univerzumból. Csak mosolygok, amíg úgy vitatkoznak ezek a földöntúli lények fölöttem, mintha nem is lennék ott. De amikor a Királynő tetszését nem nyerik el a ruháim, sajnálkozva felsóhajtok.
- De kár! Pedig azt hittem, a tündérek szeretik a színes és kényelmes ruhákat, mert amikor ezekben vagyok, egészen úgy érzem magam, mintha én is egy tündér lennék, vagy kobold, vagy manó, vagy egy Elveszett Gyerek Sohaországban...
Mondanám tovább is, de utolér az Idő három kékkabátos óramutatója is, hallom, ahogy betikktakkolnak sorban mögém, és akkor Titánia, a Tündérudvar királynője három mondatot ad nekem, hogy megmenekülhessek a Végtelen Időben való elveszéstől…!
- Fenséges Tündérkirálynő, én nem azért vagyok itt, mert áttévedtem egy tükrön vagy egy nyúlüregen, vagy mert belepottyantam egy tóba és kikötöttem Tündérországban, hanem csak besétáltam az ajtón, mert megkaptam ezt a címet, itt, ni! - Mondom, azzal előrángatom a papírfecnit a farmerem farzsebéből, és mutatom Őfelségének. - Nem tudtam, hogy Tündérország is ugyanúgy néz ki, mint az én világom, de azt mondták, hogy itt adnak nekem tündérport, ha ki tudom fizetni, és ki tudom, esküszöm, csak repülni akarok végre! Hol tartok, volt ez már három, nem tudom, de a lényeg, hogy azt mondták, ide jöjjek, mert itt megkaphatok mindent, amire szükségem van, nekem pedig semmi másra nincs szükségem, csak egy kis tündérporra, hogy elrepüljek, és a szépséges szópillangók után szálljak, mielőtt elröppennének előlem teljesen, és elkapjam őket, hogy csokorba fűzzem őket és dalokat írjak, esküszöm, eldalolom majd velük Tündérország és Sohaország minden csodáját, de nagyon-nagyon, annyira nagyon akarom…! - trillázom, majd közelebb lépek a Tündérkirálynőhöz. - Megszánsz, Felség? Szánj meg egy kicsike kis porocskával, kérlek!

MADE BY TORIE
Vissza az elejére Go down



Ajánlott tartalom




TémanyitásRe: Age of Aquarius - Lo & Jo
Age of Aquarius - Lo & Jo Empty

Vissza az elejére Go down
 Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
Gyorsválasz lehetöség

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
California Dreamin' :: • Sunny Cal • :: Los Angeles :: Beverly Hills :: Lots of Love-